Miért jó ugrókötelezni? - Bármilyen sporthoz hasznos lehet kiegészítésképpen vagy csak úgy, napi mozgásnak.
Gymboss timer - Ugrókötelezéshez és bodyrock edzéshez is rendkívül praktikusnak bizonyult
Pár szó a kitartásról - Saját magamért sportolok.
Tavaszillat - Imádom, mikor kisüti a szemem a nap ugrókötelezés közben.

2015. november 24., kedd

Nulladik

Tudjátok, jó ideje abbahagytam a blogolást, mert úgy éreztem nem tudok eleget adni. A legtöbb fitnesz témájú blog és weboldal a folytonosságról, a soha meg nem állásról szól. Mindenhonnan ömlik, hogy honnan kell motivációt meríteni és ha valaki hajlamos rá, könnyen fanatikussá válhat. Ez lett a baja az én blogomnak is: nem edzettem annyit, úgy éreztem írnom sem érdemes.
Nem hiszek abban, hogy valaki mindig fitt: kell, hogy legyenek lazább időszakok. Képtelenség kiégés, sérülések nélkül folyton megszakadni az edzésekben, pláne ha teljes munkaidős állás mellett edz valaki.
Körülbelül 8 éve edzek, kipróbáltam már sokféle mozgásformát. Egészen az idei évig többé kevésbé sikerült tartanom egy rendszerességet, ami heti 5-6 edzést tartalmazott. Múlt év októbertől egészen február végéig nagyon keményen nyomtam az edzéseket, életemben először sikerült elérnem valami hasonlót, amiért mindig is küzdöttem.
Március elején kezdődödtek a problémák: jó néhány vizsgálat után derült ki, hogy a túlterhelés miatt bordaízület gyulladásom van, ami miatt 3 teljes hónapra szinte teljesen le kellett állnom az edzéssel: részben orvosi tanácsra, részben a fájdalmak miatt. Május végén elkezdtem visszatérni, aztán július közepén jött a 40 fokos meleg, ami szinte teljesen visszavette a teljesítményemet. Ezek után mondanom sem kell, hogy a folytonos kihagyások miatt szinte teljesen elvesztettem az állóképességem, a súlyom is felcsúszott 54-ről 58 kilóra. A súlyemelkedés a normális étkezés ellenére jött, a magyarázat egyszerű: maradt a kalóriabevitel, de kihagyott edzések miatt a mozgás egyre kevesebb lett.
Úgy három hete kezdett el igazán zavarni a régi fitt önmagam hiánya, így úgy döntöttem megpróbálom újra elkezdeni az edzéseket, ezúttal azonban izomépítő jelleggel.
Aki ismer, illetve olvasta már a blogomat tisztában van vele, hogy szerelmes vagyok az intervallum edzésekbe. A bordagondjaim miatt le kell mondanom a plankről a jövőben és a felsőtestet terhelő edzésekkel is csínján kell bánnom. Igazi gyógymódot nem találtak rá (ráfogták, hogy a stressz az oka), így sajnos a fájdalom vissza-visszatér. A HIIT edzéseket a rengeteg kéztámaszos gyakorlat miatt kénytelen vagyok kerülni, helyette fegyencedzéssel és kisebb súlyokkal próbálom karbantartani a felsőtestem.
A fenekemre mindig is több gondot fordítottam, így arra súlyzós edzéseket kezdtem el csinálni alsótestre: mondanom sem kell, egyik kimerítőbb mint a másik.
Soha többet nem fogom magam fitnesz modellekhez hasonlítani (nem lesz könnyű), mert nem élek olyan életet, mint ők. Nem állnak mellettem szakértők, nincs edzőm: amit elérek, az a saját tapasztalatom és az edzésbe fektetett munkám eredménye.

Számomra az edzés hobbi, amit munka mellett, a szabadidőm függvényében csinálok. Szeretek fitt lenni, szeretem, ha nincs narancsbőröm, szeretek jó kondiban lenni, szeretnék tetszeni a páromnak, szeretném, ha nem a zsírpárnáim határoznák meg, hogy milyen ruhát veszek fel.
Szeretném folytatni ezt a blogot, így ezt a bejegyzést az eddigieket jelképesen lezárva, nulladiknak nevezem el. Az elmúlt évek tapasztalatait összegyűjtve próbálok most visszatérni, meglátjuk hogy sikerül.

2015. június 22., hétfő

Sportmelltartót minden nőnek

Gyakran látok futó, sportoló nőket, ide-oda ringó mellekkel: ennek a férfiak valószínűleg nagyon örülnek, de én egyszerűen nem értem, hogy képesek így futni. Elhiszem, hogy a nagyobb melleket nehezebb megfékezni, de leginkább úgy látom, hogy ezt a problémát a megfelelő sportmelltartó hiánya okozza, nem az átlagon felüli méretek. Kosármérettől függetlenül ajánlott beszerezni egy célnak megfelelő darabot, de B kosár felett különösen oda kell figyelni a megfelelő melltartó kiválasztására.
"A mellek megfelelő alátámasztás nélkül sportolás közben mozognak, fájdalmassá válhatnak és idő előtt veszíthetnek rugalmasságukból. A mell alapvetően zsírszövetből áll, azaz esetleges megnyúlása esetén a változás már nem korrigálható. "
Sportolás közben a mell lendületesen mozog, és ha nincs megfelelő melltartótok, akkor ez pokoli fájdalmat okozhat az edzés végére. Egy kutatás szerint a mell átlagosan 3-9 cm-t mozdul el, főleg le-fel irányban, ami egy 1000 méteres táv lefutása során átszámolva kb. 84 métert jelent. Elég meggyőző, igaz?
A sportmelltartó viselésével ezek a problémák elkerülhetőek, tehát jelentőségük nem kérdés. Mindegy, hogy zumbáztok, futni mentek, vagy egy alapos HIIT edzésre készültök, szükség van egy jó tartással rendelkező sportmelltartóra.
A rengeteg modell közül olyan sportmelltartót válasszatok, amely a melleiteket minden irányban alátámasztja, körbefogja, és megfelelő alátámasztást biztosít. Fontos, hogy a melltartó sehol ne vágjon be a bőrötökbe, megfelelően illeszkedjen, és megakadályozza a mellek mozgását.
Figyeljetek arra, hogy a választott melltartó ne csak kényelmes legyen, hanem ne legyen rajta semmilyen mozgást akadályozó kapocs. Sok melltartó záródik a hátán kapoccsal, nagyon kényelmetlen tud lenni. Érdemes többet beszerezni, egyrészt mert elhasználódnak, másrészt, hogy intenzitástól függően tudj válogatni közöttük. Jógához elég egy pántos, szimpla top, de futáshoz, ugráláshoz mindenképp erősebb tartásút válasszatok. 
Természetesen kapni olyan sport felsőket is, amikben beépített melltartó van: nekem is van egy ilyen (Jessica márka), de nem tart túl jól. Nem kell tízezreket kiadni érte: Lidl-ben , H&M –ben is találtok jó minőséget elérhető áron. 
Összeválogattam néhányat, ezek bárki számára elérhetőek: 


Jógázáshoz, vékony pántokkal (H&M)
Jógánál minél kevesebb a zavaró pánt, annál jobb (H&M)
 
Kicsit erősebb tartás súlyzós edzéshez, jógához (H&M)


Közepes tartás nagyobb intenzitáshoz (H&M)

2015. május 13., szerda

Reumás

Sziasztok! Az elmúlt hónapokban szünetelt az oldalam, a blogom és sajnos 2 teljes hónapig szünetelt az edzés is.
Nyolc éve kezdtem el edzeni és ezt a 8 évet sikerült sérülés és probléma mentesen végigcsinálnom. Aki ismeri a formabontást a kezdetektől, az tudja, hogy Rubint Réka tanoncból váltam előbb HIIT, majd ugrókötél fanatikussá, próbálkoztam a zóna edzéssel is. Tavaly októbertől egészen február végéig Melissa Bender edzéseit csináltam, havi kihívásokra bontva. Végre belekerült az életembe a jóga is, nagyon megszerettem. Bátran állítom, életem egyik legjobb formáját értem el ebben az időszakban.
Aztán február végén kezdődött a bajom, lázzal, bal oldali mellkasi fájdalmakkal. Vérvétel, jó néhány vizsgálat és 2 doboz fájdalomcsillapító beszedése után végül a reumatológián kötöttem ki, ott állapították meg, hogy bordaízület gyulladásom van, némi idegbecsípődéssel. Persze az ok nem ismert, gyógymód se nagyon van rá, maradt hát orvosi javaslatra a teljes pihenés. Sok-sok utánaolvasás és némi megfigyelés után jöttem rá, hogy összefüggés van a stressz és a fájdalmaim között. Munkanapokon előfordul a fájdalom, ha itthon vagyok, kutya bajom. Érdekes.
Két hónap teljes pihenő után viszonylag jól vagyok. Miután április végén közölték velem, hogy ezzel igazából nem tudnak mit csinálni, dacból elkezdtem edzeni. Persze semmi komolyabbat, lassan terhelem magam. A semmi komoly alatt egyszerű alakformáló tornákat kell érteni. Sokat romlott a forma, az állóképesség. Minden edzés után olyan izomlázam van, hogy menni is alig tudok. Narancsbőrös lett a combom, ami eddig feszes volt, az most puha. Gyakorlatilag elvesztettem azt, amiért októbertől februárig napról napra megküzdöttem.
Újrakezdtem. Nehéz. Jó pár hétbe beletelik, míg látni fogom magamon az eredményt. És még hol van az az intenzitás, ahogy februárban edzettem? Hogy lehet 2 hónap alatt ennyit gyengülni? Leszek-e még olyan formában, mint februárban? Hamarosan kiderül.

Minden jog fenntartva © Formabontás A weboldalt készítette: Bárány István, 2012